A mentális egészség többet jelent a betegség hiányánál. A WHO definíciója szerint a mentális egészség a „jóllét azon állapota, amelyben az egyén alkalmazni tudja saját képességeit, kezelni tudja a hétköznapi életben előforduló stresszhelyzeteket, eredményes munkát tud végezni és hozzá tud járulni a közösséghez, amelyben él.”
Mentális egészségünk területei
Ha mentális egészségünk rendben van akkor több területen is „jól” vagyunk:
- érzelmi jóllétben (boldogság),
- pszichológiai jóllétben (önelfogadás, kihívások kezelésének képessége, jó kapcsolat másokkal, elégedettség) és
- társas jóllétben (valahová tartozás érzése, a társadalomhoz, munkaközösséghez való hozzájárulás képessége, a működések megértése és elfogadása) élünk.
A mentális egészség az alapvető emberi szükségletek kielégítésén túl olyan magasabb rendű igények kielégítésén keresztül érhető el, mint az elfogadottság, szeretetteljes kapcsolatok, megbecsülés, csoporthoz tartozás, tisztelet, elismerés, önbecsülés stb. Napunk nagy részét a munkahelyünkön töltjük, így a munkahelyen kialakított kultúrának nagy szerepe van ezen szükségleteink kielégítésében. A munkavállaló ehhez kapcsolódó készségeinek fejlesztésében is részt tud vállalni a munkáltató. Szükséges továbbá azon attitüdök, képességek fejlesztése is, melyek hozzájárulnak a rugalmas alkalmazkodáshoz. (reziliencia) Ezek fejlesztését célszerű mentálhigiénés szakemberre, coachra bízni.
A munkahelyi egészségfejlesztés sok helyen ténylegesen csak a fizikai állapotunk megtartását és fejlesztését célzó folyamatokra korlátozódik, ami fontos, de nem elégséges a mentális egészség fenntartásához. A mondás, miszerint „Ép testben ép lélek” inkább fordítva igaz, ha belső világunk rendben van akkor kevésbé leszünk kitéve a betegségeknek.
A munkahelyen legnagyobb veszélyforrás a stressz
A stressz rövid távon jelentkező tünetei, mint a kollegák lehangoltsága, fáradtsága az esetleges szorongás, idegesség, türelmetlenség és labilitás mind intő jelek lehetnek. Szaporodhatnak a számolási hibák, koncentrációs zavarok léphetnek fel, érdektelenség jelei figyelhetők meg a kollektíván belül.
A szervezetben viselkedésbeli disszonanciák, szaporodó konfliktusok, antiszociális megnyilvánulások, túlreagálás, fokozott érzékenység mutatja a káros stressz hatását. Kimutathatóvá válik a teljesítményromlás, rossz hangulat, bizalomhiány. Előbb utóbb erős fluktuáció alakulhat ki.
Hosszútávon burn out (kiégés), egészségkárosító magatartásformák (alkoholfogyasztás, dohányzás), pszichoszomatikus betegségek jelzik a folyamatot. Szaporodik a táppénzes napok száma, csökken a termelékenység.
Mit tehetünk? Mentálhigiéné a munkahelyen
Javasolt egy állapotfelmérést végezni standardizált teszt és mentálhigiénés tanácsadói beszélgetések segítségével. A teszt a munkahelyi kiégéssel, különböző testi megbetegedésekkel, a depresszióval, szorongásos tünetekkel, az indokolatlan hiányzásra való hajlammal és a pszichológiai jólléttel kapcsolatos erőforrásokról és kockázatokról nyújt egyénre szabott jellemzést. Az alábbi területek kerülnek felmérésre és ezeknek az eredményeknek megfelelően adekvát akcióterv dolgozható ki:
1) Általános stressz szint, problémák;
2) Egészség magatartás (testmozgás, alvás/pihenés, táplálkozás, prevenció, tudatmódosító szerek használata);
3) Szociális támogató háttér;
4) A-típusú viselkedés;
5) Kognitív szívósság;
6) Megküzdési stílus (pozitív értékelés, negatív értékelés, veszély csökkentése, probléma fókusz);
7) Pszichológiai jóllét
Az egyénen túl célszerű a szervezetek, közösségek működését is feltérképezni, hatékonyságukat javítani. Workshopok keretében feltárhatóak, beazonosíthatóak a stresszorok (feladattal, munkakörnyezettel, szervezetben betöltött szerepekkel, csoport vagy szervezeti szinten felmerülő problémákkal, szervezeten kívüli dolgokkal kapcsolatos stresszorok). Ha már tudjuk hol a probléma törekedni is tudunk a megoldására.
Ha szeretnél tenni saját vagy vezetőként a csapatod mentális egészségéért és ezáltal egyben a cég/szervezet nagyobb teljesítményéért fordulj hozzám bizalommal!